Honnan tudjuk, hogy ez nem változott-e az idők során?
Sokan azért nem tartják meg a tízparancsolat negyedik parancsolatát, amely a nyugalomnapról szól, mert azt gondolják, nem tudhatjuk, melyik is volt eredetileg a hetedik nap. Csakhogy ez nem így van. Az alábbiakban négy nyilvánvaló bizonyítékot mutatunk, amelyek rámutatnak arra, melyik is a szombati nyugalomnap:
1. Krisztus a Szentírás szerint pénteken halt meg és vasárnap, a hét első napján támadt fel. Ezt a tényt gyakorlatilag valamennyi egyház elismeri a húsvétvasárnap és a nagypéntek megtartásával. Íme a bibliai bizonyíték: "Ez odamenvén Pilátushoz, elkérte a Jézus testét, és levévén azt, begöngyölte azt gyolcsba, és helyeztette azt egy sziklába vágott sírboltba, melyben még senki sem feküdt. és aznap péntek volt, és szombat virradt rá" (Lk 23:52-54).
Ez azt bizonyítja, hogy Jézus a szombatot megelőző napon halt meg. Ezt a napot "az előkészület napjá"-nak hívták, mert ez volt a szombatra való előkészület ideje. A már idézett szakasz így folytatódik: "Az őt követő asszonyok is pedig, kik vele Galileából jöttek, megnézték a sírt, és hogy miképpen helyeztetett el az ő teste. Visszatérvén pedig, készítettek fűszerszámokat és keneteket, és szombaton nyugodtak a parancsolat szerint" (55-57. v.).
Figyeljünk fel a Biblia megfogalmazására: az asszonyok "a parancsolat szerint" nyugodtak szombatnapon. A parancsolatban ez áll: "a hetedik nap az úrnak... szombatja", vagyis világos, hogy a szombatot tartották meg. Ráadásul rögtön ezután így folytatódik a bibliai beszámoló: "A hétnek első napján pedig kora reggel a sírhoz mentek, vivén az elkészített fűszerszámokat... és a követ a sírról elhengerítve találták" (Lk 24:1-2).
Milyen egyértelmű leírása ez a három egymást követő nap eseményeinek! Meghalt pénteken, az előkészület napján: ez az, amit mi közönségesen nagypénteknek nevezünk. Nyugodott a sírban a hetedik napon, a szombati nyugalomnapon, "a parancsolat szerint". Ez történt tehát szombaton. Majd vasárnap, a hét első napján - amit sokan húsvétvasárnapként tartanak számon - Jézus feltámadt a sírból.
Aki tudja, hogy melyik napra esik a Nagypéntek és a Húsvét vasárnapja, minden nehézség nélkül meg tudja azt is határozni, melyik napra esik az igazi szombatnap.
2. A naptárszámítások sok tekintetben változhattak, de egyben nem: a hét napjai soha "nem hagyták el a helyüket". Bizonyosak lehetünk abban, hogy a mi hetedik napi szombatunk ugyanaz, mint amit Jézus is ünnepelt, amikor itt élt közöttünk. XIII. Gergely 1582-ben hajtott végre naptárreformot, ez azonban nem érintette a heti ciklust. A most érvényben levő Gergely-naptár róla - aki e kicsiny változtatást 1582-ben véghezvitte - kapta elnevezését.
Miben is állt ez a Gergely pápa által eszközölt változás? 1582 előtt a Julianus-naptár volt érvényben, amit Julius Caesar vezetett be i. e. 46 táján, akiről is az elnevezését kapta. Ám a Julianus-naptár az év hosszát 365 1/4 napban határozta meg, holott az év valójában tizenegy perccel rövidebb ennél a bizonyos 365 1/4 napnál. Ezek a "tizenegy percek" halmozódtak fel, így 1582-re a naptárszámítás már tíz nappal tért ki a naprendszerrel való összhangtól. Gergely egész egyszerűen kivette ezt a tíz napot a naptár számozásából. 1582. október 4-ét írták, csütörtöki nap, másnap, pénteken, október 5-ének kellett volna jönnie. Ám Gergely e helyett kivette azt a tíz napot, így állítva újra összhangba a naptárszámítást az égitestek állásával.
Ez a változtatás vajon előidézett bármilyen kavarodást a hét napjaiban? Nem. Ugyanúgy péntek jött a csütörtökre, szombat a péntekre. Ugyanaz maradt a hetedik nap, a heti ciklus a legcsekélyebb mértékben sem módosult. Amikor a hetedik napot szombaton tartjuk meg, ugyanazt a napot ünnepeljük, mint amit Jézus is ünnepelt. Márpedig Lukács evangéliuma 4: 16 alapján minden héten ekképpen tett.
3. A harmadik bizonyíték valamennyi között a legdöntőbb. A zsidó nép Ábrahám kora óta megtartja a hetedik napot. Ma is megtartja. Itt van egy egész nemzet, emberek milliói, akik nagy műgonddal számolják az időt hétről hétre, akár volt naptár, akár nem, évezredek óta. Netán nyomot tévesztettek? Lehetetlen. Csak úgy eshetett volna meg ilyesmi, csak úgy veszthettek volna szem elől egy napot, ha az egész nép átaludt egy plusz huszonnégy órás napot úgy, hogy utána senki nem hozta ezt a tudomásukra.
Azóta, hogy Isten a teremtéskor megalkotta, semmilyen változás vagy elmaradás nem esett meg a szombattal. A hétnapos hét eredetét a teremtéstörténetben találjuk. Nincs tudományos vagy csillagászati magyarázat a heti ciklusra. Ez Isten tetszőleges rendelkezése, és csodálatos módon maradt fenn az idők során, mégpedig egyetlen okból: mert a szent szombat mutat rá az egyetlen igaz Isten teremtői hatalmára. Ez az Ő világ és az emberi élet feletti uralmának a jele: a teremtés és a megváltás jele.
Nem ezért tartja fenn Isten a szombatünneplést az örökkévalóságon át? Ezt olvassuk Ézsaiás könyve 66: 22-23-ban: "Mert mint az új egek és az új föld, amelyeket én teremtek, megállnak énelőttem, szól az úr, azonképpen megáll a ti magvatok és nevetek. és lesz, hogy hónapról-hónapra és szombatról-szombatra eljön minden test engem imádni, szól az úr".
A szombat annyira drága Isten számára, hogy megünnepelteti népével az eljövendő korokon át a gyönyörűséges új földön is. Ha ez annyira drága Isten az Ő számára, nem kellene nekünk is drágának tartani azt? Ha meg fogjuk tartani majd ott, nem kellene már most is megünnepelni?
A hamis istenek, az ateista fejlődéselmélet, az emberi hagyományok korában a világnak sokkal inkább szüksége van a szombatra, mint bármikor korábban, a hatalmas Teremtő Isten iránti hűségünk próbája és az Ő ereje általi megszentelődésünk jele gyanánt.
4. A negyedik bizonyíték abban a tényben áll, hogy mintegy száz nyelvnek a hetedik napra használt szavában ismerjük fel a sábbáth szót. Például a hetedik nap neve spanyolul sabado. Mit bizonyít ez? Azt, hogy amikor ez a mintegy száz nyelv valamikor nagyon régen kialakult, a szombat az a szombat volt, úgy, hogy e tény a nap elnevezésében is megjelent.